A BMI érték kiszámolása egy időben igazán divatosnak számított. Ma már pontosan tudjuk, hogy ez az érték nem igazán ad valós képet az egészségügyi állapotunkról. Különösen a nagyobb izomzattal rendelkező sportolók és élsportolók esetében lehet félre vezető a BMI érték.

Testzsír százalék kiszámítása sokkal többet mond el az egészségi állapotunkról, mint a kapott BMI érték. Utóbbihoz mindössze két adat, a testtömegünk, illetve a testmagasságunk szükséges, vagyis minimális információk lapján kapunk egy statisztikai mérőszámot. Úgy lehet kiszámítani, hogy a testsúlyt elosztjuk a méterben mért magassággal. A kapott eredmény alapján egy BMI táblázatot megtekintve megállapíthatjuk, hogy a soványság vagy túlsúly melyik szintjén állunk, vagy normális a testsúlyunk. A probléma ott kezdődik, hogy a nagyobb izomtömeggel rendelkező egyének esetében könnyen azt mutathatja a táblázat, hogy az illető el van hízva. Éppen ezért a BMI nem tájékoztat minket reálisan egészségi állapotunkról. Emiatt jobb a testzsírszázalékot kiszámolni, melyre több módszer is akad.

Az egyik legmegbízhatóbb verzió az úgynevezett kaliper, melyet úgy tudunk használni, hogy összecsípjük vele a bőrünket és elvégezzük a mérést. A másik opció a testzsírmérő mérleg, mely elektromos ellenállással mér. Emellett néhány alapvető adatot is meg kell adni az érték kiszámolásához. Az eredményt körülbelül kell értelmezni, mivel nem százszázalékos, így inkább csak tájékoztató jellegű. A dexa szintén alkalmas a testzsír mérésre. Nagyon hasonló elven működik, mint a CT, viszont nagy előnye, hogy alacsonyabb sugárkibocsátással dolgozik. Sokan nem is tudják, hogy az MRI és a CT is képes lenne megmérni a testzsírszázalékot, bár jellemzően nem ilyen célokra használják ezeket a gépeket.